A tevékenységi körök meghatározása a cégalapítás egyik első lépése, hiszen ez alapján fog eldőlni, hogy a megalapított cég mely tevékenységek elvégzésére lesz jogosult. A székhely meghatározása azonban legalább ilyen fontos – és kötelező – eleme a cégalapításnak.
Milyen a jó székhelyszolgáltatás
Akár Budapesten akár vidéken nézünk is körül, rengeteg cég ajánl székhelyszolgáltatást. A legkülönbözőbb lokációk közül választhatunk, természetesen árban is ennek megfelelő lesz a szórás. A kevésbé frekventált helyeket akár 1200 Ft/hó –tól is találni ajánlatot, sőt van ahol emellé ingyenes cégalapítást adnak ajándékba. A székhelyszolgáltató cégek különböző egyéb szolgáltatást is ajánlanak a székhely mellé, mint például telefonos ügyelet, levelek továbbítása. Érdemes tehát alaposan körülnézni a piacon, mielőtt kiválasztanánk a legmegfelelőbb székhelyszolgáltatót.
A tőkeigény, a tőke állandósága
A leányvállalat és a gazdasági társaság alapításának előfeltétele, hogy az alapítók az új szervezet első éves működéséhez szükséges vagyont (eszközöket és azok forrásait) biztosítsák. Mivel a cégek alapításához jogszabály alsó értékhatárt nem állapít meg, ezért az alapítás jóváhagyására jogosult törvényességi felügyeleti szerv vizsgálja e pénzügyi feltétel meglétét.
Az Rt. alaptőkéje legalább ötmillió, egy-egy részvény legkisebb névértéke pedig legalább tízezer forint kell legyen. A Kft. legkisebb törzstőkéje ötszázezer, egy-egy tag legkisebb törzsbetétje százezer forint.
E pénzügyi feltételek teljesítését a bejegyzés során a cégbíróság vizsgálja. Az Rt. és a Kft. tőkéjének állandóságát az biztosítja, hogy a tag a befektetett tőkéjét vissza nem követelheti, viszont szabadon értékesítheti, s ebből nyeresége, vagy vesztesége keletkezhetik. A többi formánál a tőketulajdonos a felmondási idő leteltével tőkéjét kivonhatja.
A tevékenységi kör
A másodlagos gazdálkodó szervezetek által választható tevékenységi kört több jogszabály korlátozza. Egyes cégformákról szóló jogszabályok eleve kizárják különböző tevékenységek ellátását. Magasabb rendű jogszabályok különböző tevékenységeket kizárólag állami gazdálkodó szervezeteknek tartanak fenn. Az ilyen jellegű tevékenységet állami vállalat által alapított leányvállalatok, továbbá kizárólag állami gazdálkodó szervezetek által alapított gazdasági társulások és kereskedelmi társulások végezhetnek.
Végezetül egyes tevékenységeket a gazdálkodó szervezetek csak külön hatósági engedéllyel végezhetnek. Előző általános elvek betartása mellett ez utóbbi tevékenységek felvétele tehát csak a megfelelő hatósági engedély birtokában lehetséges.
A vázolt bonyolult helyzetre tekintettel minden esetben célszerű tájékozódni a tervezett tevékenység felvétele esetén arról, hogy azok végzése nem ütközik-e előző korlátokba, ill. mely hatóságoktól kell engedélyt beszerezni, s erről gondoskodni kell. Az cégalapítás előtt a tájékozódás szükségességére még egyszer felhívjuk a figyelmet azért, hogy engedélyhez kötött, vagy tiltott tevékenység felvétele ne hátráltassa az új cég törzskönyvi, illetve cégbírósági bejegyzését.
Mivel egyes szakágazatoknál nincs az abba tartozó valamennyi tevékenység végzése engedélyhez kötve, ezért gondosan áttekintendők az említettek, illetve a hivatkozott jogszabályok. Ha a szakágazatnak nincs valamennyi tevékenysége engedélyhez kötve, s az új szervezet azokat kívánja végezni, amelyekhez nem kell engedély, akkor az alapító okiratban a következő módon határozandók meg a végzendő tevékenységek (példa):
- 5161 – Belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadási tevékenység, kivéve a 8/1986./X.11/ Bkm. sz. rendelet 1. és 2.sz. mellékletében felsorolt termékeket
Előzőek azt jelentik, hogy a jogi személy a hivatkozott rendelet 1. és 2. sz. mellékletében felsorolt termékeket kivéve minden termékkel kapcsolatban végezhet belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadói tevékenységet jogi személyek között.
