Cégalapítás – a vállalkozási formák kialakulása

Az 1980-as évek elején lehetővé vált, hogy a vállalatok és szövetkezetek a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás érdekében kisebb gazdasági szervezeteket alapíthassanak. Az 1981 őszén megjelent jogszabályok több választási lehetőséget nyújtottak. Ennek alapján a vállalatok többsége a leányvállalatok alapításának lehetőségei iránt érdeklődött, mert úgy ítélték meg, hogy ez a szervezeti forma az anyavállalat által közvetlenül irányítható, és kellő érdekeltség biztosításával megvalósíthatók a kisszervezetek előnyei: a vállalkozási készség, önálló kezdeményezés, a rugalmas alkalmazkodás.

1983-ban már a kezdeti tapasztalatok rendelkezésre álltak, így kellő alapozottsággal lehetett követendő mintát szolgáltatni az érdemi döntések elősegítéséhez, az alapítási eljárás folyamatainak, a pénzügyi tervezési, számviteli és társadalombiztosítási feladatok végrehajtásához.

Az elmúlt két-három évben jelentős változások történtek a már engedélyezett szervezeti formák szabályozásában és bővültek az alapítás lehetőségei is. 1985-től pl. a leányvállalatok alapítására és működésére vonatkozó jogi szabályozások jelentősen módosultak. 1987-től lehetővé vált, hogy a belföldi jogi személyek (vállalatok, szövetkezetek) – külföldi fél részvétele nélkül is – részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthassanak, 1988-tól pedig korlátolt felelősségű társaságot jogi személyek magánszemélyekkel közösen létrehozhassanak.

Az új szervezeti formák lehetővé teszik, hogy a jogi személyeknél és a magánszemélyeknél rendelkezésre álló kisebb pénzügyi eszközök koncentrált felhasználásaival a gazdálkodási teljesítőképesség tovább bővüljön, részt vegyen a jelenleg követelményként kitűzött termelési szerkezet átalakításában.

Nagy súlyt helyezünk az új lehetőségként kínálkozó – a felszabadulás előtti jogi szabályozásokon alapuló – gazdálkodási formák megalapításaival kapcsolatos teendőkre. Ugyanakkor az összes másodlagos szervezeti formák, így a leányvállalatok, a jogi személyiségű gazdasági társulások (közös vállalatok, betéti társaságok, egyesülések) alapításának és működésük beindításának valamennyi népgazdasági ágra érvényes szabályait átvesszük.

Beszélünk majd a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, leányvállalatok (egyesülések, közös vállalatok) alapításáról, valamint működésük beindításával kapcsolatos teendőkkel.

Jogi személyiségű gazdasági társulások alapítása

Az alapítók részéről az első lépés a célszerű szervezeti forma kiválasztása. Az alapítási folyamat a következő feladatok megoldását igényli:

• az alapító okirat /leányvállalat létesítő határozat, ill. gazdasági társulási szerződés/ elkészítése
• a létesítő határozat hatósági /állami/ véleményezése, ill. a társulási szerződés hatósági jóváhagyása
• hatósági engedélyhez kötött tevékenységek engedélyének beszerzése
• leányvállat kategóriába sorolása /gazdasági társulásnál ilyen feladat nincs/
• az új szervezet bejegyzése a tőrzskönyvbe
• az új szervezet bejegyzése a cégbírósági nyilvántartásba

A leányvállalat és a jogi személyiségű gazdasági társulások a törzskönyvi bejegyzéssel jönnek létre. A leányvállalatról és a betéti társaságokról szóló jogszabályok előírják, hogy a cégformák cígbírósági nyilvántartásba vétele céljából a bejelentést és a bejegyzési kérelmet a megalakulást követő 30 napon belül pénzbírság terhe mellett benyújtsák a székhely szerint illetékes megyei /fővárosi/ bírósághoz, mint cégbírósághoz.

Egy-egy új szervezet alapításának az a jellegzetessége, hogy törvényesség szempontjából egyes esetekben ugyanazokat a kérdéseket /pl. név, tevékenységi kör stb./ egyaránt vizsgálja pl. gazdasági társulásnál a társulási szerződést jóváhagyó államigazgatási szerv, majd a törzskönyv és a cégbíróság is. Ennek következménye az, hogy ugyanaz a kérdés többször is bemutatásra kerül az új szervezet alapításához kapcsolódó feladatként.